A legkisebbeknek sincs megtiltva, hogy nagy dolgokról álmodjanak, sőt törekedjenek is nagy dolgokra – szerényen, képességeikhez mérten.
A koraitól az érett romantikáig terjedő időkből három népszerű alkotást hallgathatunk meg a koncertprogramban, amely egy kiváló képességű fiatal szólistának, a lengyel Tomasz Daroch csellóművésznek is bemutatkozási lehetőséget nyújt. A koncertet Kovács László, a Kodály Filharmonikusok vezető karmestere dirigálja.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. november 11. szerda, 19:30
Felix Mendelssohn-Bartholdy tizenhét éves volt, amikor Shakespeare Szentivánéji álom című színdarabjához a nyitányt komponálta. A vígjáték teljes kísérőzenéjét másfél évtizeddel később alkotta meg, ezt 1843-ban mutatták be. A shakespeare-i tündérvilág illúziót keltő ábrázolását már szinte gyermekként sikerült a zeneszerzőnek megragadnia, a remekmívű nyitány ezt a tündérvilágot valóban egyedülálló zenekari színekkel, gazdag ritmikus fantáziával kelti életre. Mendelssohn Shakespeare vígjátékához írt szvitje méltán a koncerttermek állandó darabja, nemcsak a slágerré vált Nászinduló, hanem a zeneszerző tizenhét esztendősen komponált, a színdarab fő karaktereit zseniálisan megragadó és összegző nyitánya miatt is.
A Mozartért rajongó Pjotr Iljics Csajkovszkij 18. századot idéző, virtuóz alkotását, a Változatok egy rokokó témára gordonkára és zenekarra című opuszt az orosz szerző 1876-ban írta W. Fitzenhagen, német gordonkaművész számára. A szerző egész életművében egyedül ezt a gordonkaversenyt komponálta. Hét variációt foglal magában a sorozat, valamennyit rövid közjáték köti össze. A változatok során fokozatosan bontakozik ki a szólóhangszer bravúrja. A Csajkovszkij-gordonkaversenyt a kiemelkedően tehetséges Tomasz Daroch közreműködésével hallhatjuk. A harmincas évei elején járó lengyel muzsikus Németországban tökéletesítette tudását, de többek közt Perényi Miklós is tanította mesterkurzusokon. Nemzetközi versenyszereplései közül kiemelkedik a 2014-es budapesti Pablo Casals Gordonkaversenyen elért második helyezés. Kivételes képességű csellistának tartják a világ számos pontján, aki Mozarttól a romantikusokon át a kortársakig minden szerzőt kifogástalanul el tud játszani.
A műsort megkoronázó zenekari mű címében is jelzi titokzatosságát: a brit Edward Elgar valószínűleg barátainak portréját „festette meg” a gyönyörű hangzásával és érdekes karaktereivel gyönyörködtető remekműben. Edward Elgar 1857-ben született Broadheathben. Autodidakta módon képezte magát, zongorázott, hegedült. Hegedűórákat adott, és fokozatosan szerzett magának hírnevet. Az 1890-es évek új ismeretségei ihlették az Enigma-variációkat. A művet 1899-ben, Londonban mutatták be, Richter János vezényletével. Ez a kompozíció hozta meg a zeneszerzőnek az országos elismerést.
Hogy mennyire különleges helyet foglal el a magyar felsőoktatásban a Zeneakadémia, azt kevés dolog példázza jobban, mint a minden év májusában megrendezett áriavizsga.
Pétery Dóra és a Trió Passacaglia – Rajk Judit, Kéringer László és Zétényi Tamás különleges összeállítású és hangzású együttese – kifejezetten a Zeneakadémia Nagytermébe szerkesztette új műsorát, amelynek vezérfonala János evangéliumának a mennyet és a földet párhuzamba állító gondolata (Jn 3,12: „Ha a földiekről szóltam néktek és nem hisztek, mimódon hisztek, ha égiekről szólok néktek?”).
Schumann: Humoreszk, op. 20 Mozart: 21. (C-dúr) zongoraverseny, K. 467 SZÜNET D. Scarlatti: G-dúr szonáta, K. 427 D. Scarlatti: A-dúr…
Bartók: 4. vonósnégyes, BB 95 Bartók: 2. vonósnégyes, BB 75 Bartók: 6. vonósnégyes, BB 119
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
